Kozáknak lenni….

„A történetem valamikor a ’80-as években kezdődött. Hét évesen már megszállottan rajzoltam matchboxokat színes cerkával, de a nekem legkedvesebb vásznat a nullák és egyesek korszaka hozta el. Sokat rajzolok papírra ceruzával, de a digitális fejlődés a képalkotás élvezetének egy újabb fokát teremtette meg, mely aztán csodálatos dimenziókba repített.

Szeretem vonalakkal, formákkal, színekkel elmesélni, hogyan érzem magam ebben a mátrixban. Képeim egy része egy hangulatot, egy pillanatot, egy eseményt vagy egy korszakot mutat be, más része egyénre szabott történeteket mesél.

A mesterséges intelligencia nem ellenségem, nem barátom, csupán egy eszköz, amelyből mindig hiányozni fog az a határtalan és mérhetetlen lélek, mely évezredek alatt alakította porba rajzolt formákból komplex kifejezési nyelvvé a művészetet.

Jó érzés, hogy amit csinálok, azt szenvedéllyel és tiszta szívvel teszem. Most először mutatom meg az eddig – fiók helyett – külső meghajtókon eldugdosott, biztonsági mentéssel és vízjellel ellátott kincseimet.”