Fekete-fehér fotó a Budapest Székesfőváros Központi Csatorna-szivattyútelepe című albumból.
A főváros pesti részének a Hungária-körúttól befelé eső területéről a szenny- és csapadékvizet csatornák segítségével vezették le az 1893-ban létesült Központi csatorna-szivattyútelepre, ahonnét a szenny- és csapadékvizet a centrifugálszivattyúk a Dunába nyomták. A szennyvíztisztítás ebben az időben csupán mechanikai tisztításból állt, melynek egy részét emberi erővel végezték. Az 1924-1931 között zajló korszerűsítés során az új szennyvízkezelő épületet a régi földalatti iszapmedencék alapfalain építették fel. A föld alatti medencék fölé világos csarnok épült, benne egy korszerű szennyvíztisztító berendezéssel, amely a tisztítást emberi erő kizárásával, gépi úton végezte el.
A szennyvízszűrő rács a szennyvíz vegyi hatásainak ellenálló különleges alumínium ötvözetből készített szűrőrácsozatból állt, melynek hézagjai 10 mm-esek voltak. Az ún. mozgórácsokról kiszűrt szemetet szállítószalag segítségével emelték ki, majd vastartálykocsikba ürítették. A homokfogó medencék és a szennyvíztisztító épület belső falai csempével voltak borítva, így azokat vízsugárral tudták öblíteni. |