| Látkép a Kazán-szorosról és a Széchenyi-útról. A kiálló szikla víz felőli oldalán a Széchenyi tábla. A párkányon a munkálatok egyik irányítója, Hoszpótzky Alajos ül.
Hutterer (Hütterer) Géza, orsovai fotográfus 1890 és 1898 között részletesen dokumentálta fényképezőgépével az akkori Magyarország legnagyobb vízügyi vállalkozását. E sorozat egyik darabja ez a felvétel. Az Al-Duna szabályozása és ennek részeként a Vaskapu-csatorna megépítése közel kétszeresére emelte a hajózható napok számát a folyó ezen szakászán. A Széchelyi-Vásárhelyi-féle szabályozás óta az átlagosan évi 152 napos hajózási idényt 1898-tól 290 naposra sikerült bővíteni. Az 1890 és 1898 között zajló építkezések során 11 kilométernyi, 60–80 méter széles, 2 méter mély hajózóutat robbantottak ki a sziklából, és 13 kilométernyi párhuzamművet (vízvezetőművet) építettek meg kőből és betonból. A vaskapui Duna-meder éles kanyarulatát okozó Grében-sziklaszirtet is lerobbantották 150 méter szélességben. A terveket Wallandt Ernő készítette, a kivitelezés irányítói Hoszpótzky (Hoszpódszky) Lajos és Rupcsics György voltak. Egyes részfeladatok megoldásában pedig Gonda Béla, Zielinszky Szilárd és Puskás Tivadar játszott jelentős szerepet. A csatornát a millenniumra való tekintettel már 1896-ban ünnepélyesen felavatták, valójában csak 1898-ban készült el teljesen. |
