| A kép előterében a patakon kis hídon mosó asszonyok. Szentegyháza 1876-ig Kápolnásfaluval együtt alkotta Oláhfalva városát, Hargita megyében. A Vashámor 1836-ban alakult, amelyről a legrégibb említés a dokumentumokból 1591-ből származik. Közép Európában egyedi vasverő műhely. A víz hajtóerejére épült, a Kishomoród és Vargyas patakok medrének szakszerű átalakításával, amelynek a feltételeit tulajdonképpen Szentegyházasfalu lakói teremtették meg. Jellegzetessége, hogy vízkerékkel hozták működésbe a kalapácsot, szerkezete fából készült, a kalapács mérete és súlya szabadesésben fejti ki hatékonyságát, a nyersvasat szénnel hevítették, a tárgyakat kimondottan kovácsolással alakították. A vasverőben hosszú időn át nyersvasból a vaskovácsolás technikájával, szerszámokat ( kapa, lapát, fejsze, csákány, kaparó, ekevas, csoroszlya, stb.) készítettek. Nemcsak a vasverő működése, hanem az ott készült szerszámok is egyediek.Megjelent Hunfalvy János Magyarország és Erdély eredeti képekben (1856-64) című művében. A munka a 19. századi Magyarország és Erdély településeit járja végig, leírásokat adva a vidékekről és városokról, valamint több mint 200 acélmetszet segítségével mutatja be azokat. A sorozat tekinthető az első átfogó, képes hazai útikönyvnek. |
