| A helyszínrajz szerzője, Láb (Laáb) Gáspár (1747-1834) a szempci Collegium Oeconomicumban szerezte mérnöki képesítését. 1770-től Moson vármegye tisztviselője. 1777-től, mint vármegyei főmérnök irányította a Duna mosoni szakaszán végzett árvédelmi munkálatokat és megkezdte a Hanság lecsapolásának, valamint a Fertő szabályozásának munkálatait. Kéziratos helyszínrajz, magyarázattal: a-b a megépítendő sarkantyúk helye, d-e a kiásandó csatorna, f a víz felszínének horizontját tekintve fix pontnak a víz esése a g-ig egy láb, 5 ujj és egy vonás. A medret metsző pontozott átlós vonalak mentén, amelyeket itt fekete számokkal jelöltünk, a medret, azaz a Duna vizének mélységét szondáztuk, hogy megtudjuk, hogy az hol a legsekélyebb, aminek eredményeképpen kiderült, hogy a o5 besatírozott helyen a legkisebb. Az a-tól a b-ig 425 öl hosszban a lefolyt víz mennyisége egy negyedóra alatt a 2-es számmal jelölt keresztmetszetben feltüntetett mélységnél 699775 urna. A Duna-tervrajz bal alsó sarkában piros karikához vetíti ki azt a két pontot, amely között az eséskülönbséget mérte: 1 láb 5 ujj és 1 vonás. Egyéb ábrázolt elemek: A keresztszelvények alatt balra az a gát-keresztmetszet, amely az a sarkantyúnál van. Itt a legnagyobb és a közepes vízállást jelölte be. Mellette: rőzsével és farönkökkel (ölfa épített gát az a-nál és a b-nél, amelyen a legmagasabb, közepes és a legkisebb vízállást jelölte be. A következő keresztmetszet a rőzséből és rönkökből építendő gát alapját mutatja az a-nál és a b-nél. Ennél a gátnál oldalt megjegyzés: A földből emelt töltés alapja az a-nál, amelyet a legkisebb vízállástól a legmagasabb vízállásig kell emelni. A keresztszelvényeken a legmagasabb, a közepes és a legkisebb vízállást jelölte be. A Tervrajzon feltüntet szántót, két házat, az egyiket név szerint: a rajkai hajósház. A dunai tervrajzhoz a távolságot bécsi ölben adja meg. Külön léptéket ad a víz mélységét mutató keresztszelvényekhez. Nyelv: latin; német |
